Idézve a Naplapon megjelent ezzel kapcsolatos „Zöldülnek a panelházak Újbudán” című cikket:

 

Új napkollektoros rendszert avattak a Föld Napján Újbudán a Gazdagréti Lakótelep egyik panelházában. Nem csupán a környezetvédelem ügyét, de remélhetőleg a lakók kiadásainak csökkentését is remekül szolgálja majd Budapest eddigi legnagyobb teljesítményű „zöld” melegvíz ellátó rendszere, amelynek ünnepélyes átadásán részt vett a kerület polgármestere is.
Összesen 119 család él abban a Gazdagréti Lakótelepen elhelyezkedő, tízemeletes Regős utcai társasházban, ahol mostantól napelemes kollektor segíti a melegvíz ellátást, csökkentve ezáltal a lakókra nehezedő távhő számlák összegét. Eddig példa nélküli volt az összefogás, amellyel a lakóközösség kiállt a fejlesztés mellett komoly támogatásra szert téve ezzel. A napkollektoros rendszert ugyanis harmadrészben a lakók, harmadrészben az Önkormányzat támogatásából, valamint lakástakarék-pénztári hitelből finanszírozták, és az engedélyeztetés eljárás során megkapta a FŐTÁV támogatását is. Az ünnepélyes átadón - melyre stílszerűen a Föld Napján került sor - nem csupán Molnár Gyula polgármester, de a FŐTÁV képviseletében Balog Róbert szóvivő is büszkén hangoztatta a most megjelenő, korszerűbb technológiák belépésének és a változásnak fontosságát. Egy ilyen beruházás ugyanis kamatostul megtérül, ha azt vesszük, hogy például az Újbuda Önkormányzatának épületében a napelemek felszerelése óta felére csökkent a villanyszámla, ami több százezer forintot jelent havonta - magyarázta el kérdésünkre a megtakarítás mértékét Molnár Tibor, a XI. kerületi önkormányzat összevont irodáit egyesítő, fejlesztő és kezelő Zsombolyai Kft. ügyvezető igazgatója. A most telepített napkollektoros rendszerről szólva elmondta: ez egyelőre egy referencia munkának számít, amely a későbbiekben iránymutató lehet - és nem csupán a környéken lakó - társasházak lakástulajdonosainak számára. Amíg ugyanis az emberek csak ismeretterjesztő sorozatokból tájékozódhatnak a napenergia felhasználhatóságáról, kevesen gondolhatják, hogy ez a takarékos forrás - amely előre láthatólag a nyári időszakban szinte teljesen kiváltja a távfűtéses rendszert - bárki számára elérhető. Jelen beruházás éppen ezért fontos, mert mostantól mindenki láthatja - számokkal is alátámasztva - hogy van korszerűbb, környezet és pénztárcakímélőbb lehetőség. A panelház lakói egyébként pályáztak az úgynevezett Panel program keretében, így a lecserélt nyílászárók biztosítják, hogy a már megspórolt energia ne illanjon el nyomtalanul a lakásokból. Molnár Tibortól azt is megtudtuk: nem csupán arról van szó, hogy nagyságrendekkel csökken a távhő számla, hanem arról is, hogy az amúgy a távfűtés miatt mostohagyereknek kikiáltott panelházak visszanyerhetik eredeti értéküket, hiszen egyébként kulturált környezetben lévő, élhető és jó beosztású lakásokról beszélünk. Hozzátette: a FŐTÁV-nak sem érdeke az egyébként elavult struktúra konzerválása. Ezt kérdésünkre megerősítette Balog Róbert, a FŐTÁV szóvivője is. Hozzátette: mindenkinek érdeke, hogy semmilyen energia ne vesszen el, az összes keletkező energia felhasználásra kerüljön. Szerinte noha a mostani kezdeményezés kevesek problémáját oldja meg, mégis minta lehet többek számára és hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyébként Magyarországon gyerekcipőben járó energiafelhasználási forma elterjedjen. Hozzátette: ahogy a mostani beruházás is mutatja, a korszerűsítés sem mindig pénz kérdése, inkább szemléletbeli probléma. Szavai szerint ezt példázza az is, hogy a gazdagréti rendszer, amely részben hitelből épült fel. Mégis jobban megéri, mint egy új autó vásárlása, mert mint fogalmazott a szóvivő, ez nem viszi, hanem termeli a pénzt. A lakóházra szerelt napkollektorok egyébként nem termelnek áramot, mint a napelem, hanem összegyűjtik a nap sugarait, sőt, a holdból érkező fényt is felhasználják a melegítéshez. Az így keletkező meleg víz - mely egy kétkörös rendszeren keresztül áramolva jut el a fogyasztóhoz - már eleve mintegy 26 fokos, a további melegítésére tehát sokkal kevesebb energiát kell felhasználni. Az úgynevezett fotovoltatikus elem élettartamára vonatkozóan egyelőre csak becslések léteznek, melyek 40-50 évet jósolnak a napkollektoros rendszernek. Pontosan nem lehet megmondani, mekkora megtakarítást hoz a lakóknak a program, annyi azonban bizonyos, hogy noha nem tudhatjuk, 2011-ben mennyibe kerül majd az áram, de olcsóbb már biztosan nem lesz.

 

 

Egy másik idézett cikk:

 

A Zöld Újbuda Program keretében a gazdagréti lakótelepen alakították az első olyan Budapesti napkollektoros rendszert, amely egy panelház melegvíz-hálózatába kapcsolódik be, ezáltal csökkentve a távhőszámlát. A Regős utca 14-16 alatti társasházban 119 család él és Budapesten ezen az épületen valósult meg Budapest legnagyobb teljesítményű napkollektoros használati melegvíz ellátó rendszere. A rendszer az engedélyeztetés eljárás során megkapta a FŐTÁV támogatását is, így a nyári időszakban szinte teljesen kiváltja a távfűtéses rendszert. A napkollektoros rendszert harmadrészben a lakók, harmadrészben az Önkormányzat támogatásából, valamint lakástakarék-pénztári hitelből finanszírozták. A teljes panelrekonstrukció 145 millió forintba került, a napkollektorok kialakítása ezen belül 28 millió forintos beruházást jelentett.
Az épületen nem ez az egyetlen költségcsökkentő beruházás. A társasház sikeresen pályázott a Panel program keretében, így a ház külső hőszigetelését és a komplett nyílászáró cserét elvégezték. A tetőn 36 db vákuumcsöves napkollektor került elhelyezésre. Ez a technológia a legkorszerűbb, így a téli és az átmeneti időszakban is képes némi napenergiát hasznosítani, így csökkentve a távfűtés számlát. 2008-ban Újbuda önkormányzata a kerületben található társasházi lakóközösségek számára pályázatot hirdetett. A pályázatban a megújuló energiatermelő berendezések telepítése által keletkező, hosszú távú költségcsökkentést kívánták vissza nem térítendő támogatásokkal megvalósítani. A pályázat egyik nyertese a gazdagréti Regős u. 14-16. alatti társasház volt. A 119 lakást érintő beruházás során kialakításra került napkollektoros rendszer megvalósulását harmadrészben az önkormányzati támogatás, szintén harmadrészben a lakók, valamint lakástakarék-pénztári hitellel finanszírozták. Az épületen egyéb költségcsökkentő beruházásokat is elvégeztek, mivel a társasház sikeresen pályázott a panelprogramban, így a ház külső hőszigetelését és a komplett nyílászáró-cseréjét is elvégezték. A teljes panelrekonstrukció 145 millió forintba került, a napkollektoros rendszer kialakítása ezen belül 28 millió forintos beruházást jelentett, amelynek kivitelezését a Mészáros Udvar-Ház Kft. végezte. A rendszer az engedélyeztetés eljárás során megkapta a FŐTÁV támogatását is, így a nyári időszakban szinte teljesen kiváltja a távhőrendszert.
Hogy jön létre egy ilyen beruházás? Kell hozzá először is egy olyan lakóközösség, amelynek mindegyik tagja hisz a megújulók általi érték- és komfortnövelésben, és szán is rá pénzt. Aztán kell hozzá egy olyan lakó, aki a többiek nevében felvállalja az ügyintézést, szervezést – ilyen ember sem terem minden bokorban. Végül pedig szükséges, hogy jó partnerekre; kivitelezőre, hőszolgáltatóra, önkormányzatra találjon a társasház. Nos, itt minden összejött. A pozitív szemléletű lakók és a helyi „örökmozgó” adott volt, a kivitelező és az önkormányzat pedig kart karba öltve érkezett. Mészáros György a kerület vezetésének támogatásával már rutinosan állt a kérdéshez, hiszen három éve telepít napkollektorokat az önkormányzat tetejétől lakóházakig mindenhova. Ismeri a műszaki, és ami még fontosabb, bürokratikus elvet és gyakorlatot is.
Végül – szintén sokat segített a tapasztalat – a FŐTÁV is partnernek bizonyult abban (pedig akkor még nem kellett volna feltétlenül annak lennie), hogy csökkenjen a haszna, de ezáltal elégedettebb vevői legyenek.
Lássuk tehát, hogyan is néz ki a kialakított rendszer. A felhasználási igények felmérése során a korábbi évek adataiból kiderült, hogy a napi 9-11 m3 a melegvízfogyasztás legkisebb értéke, így erre a hőigényre került megtervezésre a rendszer. A tetőn 36 darab vákuumcsöves napkollektort helyeztek el, amelyek 54 m2 felületen 55 kW névleges teljesítményre képesek. A napkollektoros kört 200 literes szolár tágulási tartállyal, szabályozó egységgel és 6 bar nyomáson lefúvó biztonsági szeleppel látták el. A panelház földszintjén került kialakításra hőközpont, ahol három darab 1000 literes tároló került elhelyezésre. A távhőszolgáltatóval történő egyeztetés követően a kialakításra került rendszer csatlakozott a meglévő távfűtési rendszerre. Ez annyit tesz, hogy a bejövő hideg vizet először a napkollektoros rendszer melegíti (ha képes rá, akkor csak ez), és innen megy tovább a távhőtől érkező, hőcserélőn keresztül történő továbbmelegítésre. Nyáron, ideális napviszonyok mellett a távhő teljesen kizárásra is kerülhet, amúgy pedig a hálózati, 12-14 ºC-os vizet már 20 ºC-ra emelve is hasznot hajtanak a kollektorok. Lakásonkénti egyedi mérés nincs, a ház lakói négyzetméter alapján arányosan fizetnek. Az északi homlokzat külső hőszigetelésének, a nyílászárók cseréjének köszönhetően, a napkollektoros melegvíz-termelés nélkül 24-25%-kal mérséklődtek a fűtési költségek. A napkollektorok újabb súlyos százalékokat jelentenek majd.
Minek köszönhető még a pluszmegtakarítás? Természetesen a szabályozásnak és a mérésnek. Elég csak arra gondolni, hogy annak idején a FŐTÁV csak beérkező hőmennyiséget és hideg vizet mért, nem mért viszont külön HMV-t, illetve fűtési hőt, azaz csak primer oldalon mért, szekunder oldalon pedig viszonyított. Nem kell mondanunk, ez mennyire bizonytalan módszer. Ma ellenben külön méri a FŐTÁV a fűtési és a HMV-hőcserélőt – ez még úgy is optimálisabb módszer, hogy a hőközpont vesztesége most sincs benne a számadásban. Zárszóként még egy sokszor elhanyagolt téma: a nyílászáró-korszerűsítéssel párhuzamosan első lépése volt a társasháznak, hogy a tetőventilátorokat modernre cserélje, és a szellőzőrendszert felújíttassa, nehogy a szép, új, energiatakarékos házukban megfulladjanak. Követendő példa.